cim
veszély

Fehér-kő, Parádfürdő, Mátra

Geológia: A Parádfürdő feletti Fehér-kő ércbányászata 1850-re nyúlik vissza, de mivel az induláskor megnyitott dúsércet tartalmazó telérek gyorsan megszűntek, hamarosan le is állt a termelés. A Fehér-kő legfontosabb bányászati feltárása a Jószomszéd-táró, mely 200 méter magasan, a Fehérkő ÉK-i oldalán 170 méteren keresztül követte az érctestek hosszanti kiterjedését. Elsősorban fakóércet, ezüstben gazdag galenitet és szfaleritet termeltek. A szabálytalan impregnációs övek egy törésvonal mentén sorakoztak. 1852 és 1855 között 2000 mázsa ércet termeltek le. Nem sokkal később a Fehérkő DNy-i oldalán, kb. 280 m magasságban megnyitották az Egyesség-tárót. Ebből néhány cm vastag kvarcteléreket írtak le, a szegélyükön fakóérccel, ami impregnálta a mellékkőzetet is. Valódi termelés nem indult. Mára az Egyesség-táró timsós bányavizet a parádfürdői szanatórium hasznosítja. A Fehér-kő kőzete oligocén korú vulkanizmus terméke, lávapadokból, lepelképződményekből áll, tehát rétegvulkáni felépítésű. Erőteljes hidrotermális lebontáson ment át, kovásodással, kaolinosodással. A kovásodást fakóérc és pirit kíséri, az üregekben, repedésekben fenn-nőtt kvarc, barit jelenik meg. Az ásványgyűjtők szempontjából a Fehér-kő oldalán (elsősorban az Egyesség-táró felett) megjelenő kvarcos-baritos-telérkőzetei érdekesek, melyekben a fakóérc mállástermékei (főleg réz-arzenátok, karbonátok) igen változatos ásványegyüttest hoztak létre.

Leírás: A kórház előtti parkolótól 150-200 méterre, a hegycsúcs felé vezető ösvényen haladva az utolsó timsós medence felett találjuk a kibúvást. A fal nehezen bontható és kissé veszélyes ,de a törmelékben szinte mindig akad valami érdekesség.

Típus: természetes feltárás

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
akantit 0  
anatáz 1 halványkék szürkéskék 100 mikron körüli gyémántfényű kristálykák kvarcokon fenn-nőve csillám utáni illitben benn-nőve
antimonit 0 mm körüli, fényes fekete tűs halmazok kvarcban
azurit 4 mm körüli kék foltok, ritkábban mm alatti kristályok
barit 10 cm-t is meghaladó vékony és vastag táblás kristályok, gyakran goethit, jarosit vagy kvarc kérgezi be, az érces telérekben tömegesen is
beudantit 0  
cerusszit 0  
cinkolivenit 1  
cirkon 1 színtelen halvány rózsaszín 0,1-0,2mm kristálykák
cornubit 1  
dolomit 5  
galenit 2 ólomszürke szemcsék, 1 cm-t is elérő fenokristályok kvarcitban
gipsz 3 1-2 mm-es tűs kristályokból álló pázsitok a timsós-medencék falán
goethit 1 földes barna halmazok, kérgek, foltok
illit 3 apró gyöngyházfényű (10-20 mikronos) kristályok ill. ezekből összeálló halmazok kérgek , valamint 1-2 milliméteres vajszínű gyöngyházfényű csillám utáni állalakok
jarosit 1 porszerű sárga bevonatok
kalcit 3  
kalkantit 2  
kalkopirit 1  
kvarc 7 1-20 mm-es, fehér, sárgás, vörös, általában vasoxidokkal szennyezett kristályok, jogarkvarcok is
kvarc (hegyikristály) 4 víztiszta, 1-10 mm-es, zömök, vagy oszlopos kristályok
malachit 0 élénkzöld porszerű bevonatok, mm alatti tűs halmazok, ritka
melanterit 0  
mimetezit 2  
olivenit 0  
oxiplumboroméit 3 élénk sárga porszerű halmazok, bevonatok érces foltok mellett
philipsbornit 0  
pirit 1 aranyszínű hintések, 1-3 mm-es kristályok, azokból összeálló aggregátumok
richelsdorfit 8 türkízkék, ill. élénk világos kék gömbös, vagy filmszerű bevonatok málló fakóérc mellett
rozenit 0  
serpierit 0  
szfalerit 1 1-10 mm-es sötétbarna kristályok
sziderit 0 mm-es vörösbarna leveles kristályok
szkorodit 3 világos zöld, sárgás-zöld porszerű hintések, bevonatok kvarcon
sztibikonit 0 pár mm-es sárga tűkből álló csokrok (antimonit után)
tennantit (tennantit csoport) 3 1-5 mm-es fekete szemcsék, halmazok, ritkán fenn-nőtt kristályok
tetraedrit (tennantit csoport) 5 1-5 mm-es szemcsék, halmazok, ritkán fenn-nőtt kristályok
timsó-(K) 0  

© Nagy Mónika 2009-2024