Geológia: Bár az Öreg-hegy valószínűleg már Vászolyhoz tartozik, az irodalom a lelőhelyet Pécsely címszó alatt ismerteti. Az 1956-58-ban létesített uránkutatási árok, fúrások, táró középső triász korú, ún. bitumenes mészkövet tárnak fel, melyre vékony foszfatit-rétegek rakódnak. Ezek a kutatóárokban kb. 2 méteres mélységben, max. 20 cm-es vastagságban láthatók - már amennyire azt a rárakodott koromréteg engedi látni (az árkot a helybeliek bozót, ágak eltüzelésére használják). Az összes ásvány a foszfatithoz kapcsolódik.
A foszfatitos réteg váltakozva világos és sötétbarna, néha kissé zöldes. Apró, kavicsszerű kalcitgeodákat tartalmaz. A kutatott uránérc a tyujamunit volt, ez szabad szemmel nem azonosítható, ezért - és mert további vizsgálatok nem történtek - nem soroltam fel.
Leírás: A kutatóárok Pécsely felől, a Bab-völgyön keresztül gyalog érhető el. A szőlők feletti keresztutat elérve jobbra kell fordulni és kb. 80 méter után az erdő felé lekanyarodni (út nincs), míg egy tisztáshoz érünk, nagy árokkal a közepén. A kutatótáró az út mellett látható, sűrű bozótban.
Típus: kutató táró
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| brushit | 0 | fehér, mm-alatti tűkből álló kusza halmazok |
| fluorapatit (apatit csoport) | 0 | világos és sötét barna, hullámos rétegek, kalciton is, néha gömbös, szálas felületű, repedésekben hosszú vékony színtelen tűk |
| fluorit | 3 | sötét-lila hintések, mm-alatti kristályok, ezekből összeálló gömbök, vékony erecskék |
| glaukonit | 0 | smaragdzöld, króm- és vanádiumtartalmú csillámszerű pikkelyek, ezekből álló fészkek |
| goethit | 1 | barna földes halmazok, gumók, kérgek, foltok, pirit utáni álalakok |
| kalcit | 3 | 1-3 mm-es romboéderek, néha vékony lublinit-kéreg vonja be, ami talán brushitot is tartalmaz (UV-fényben erősen világit) |
| mangánoxidok | 1 | Fekete dendritek, kérgek |
© Nagy Mónika 2009-2024
