Geológia: Ipolydamásd E-i végén, miocén korú piroxénandezitből álló, 300 m-nél magasabb hegyoldal emelkedik meredeken az Ipoly völgyéből, melynek DNy-i oldalán több, régóta felhagyott andezitkőfejtő látható, az ún. "Jamáki-bányák" (más néven: "Fekete bányák). 1911-ben az iratok szerint a MÁV kötélpályát épített a bányák és Helemba között, ezzel szállították a fejtett köveket a vasúthoz. Egészen 1945-ig török időkből megmaradt, vámházzal ellátott cölöphíd is vezetett az ún. Sebes-vízi szakaszon az Ipoly túloldalára, ezt az 1945-ös árvíz elmosta (Helembán építették fel újra). A bányák már a Nemzeti Park területén fekszenek, a természet teljesen visszafoglalta, már utak sincsenek. A többszintes bányakomplexum magas, omladékony falait emiatt már nem is tudjuk megközelíteni, de a falak szélére se álljunk. Az ásványokat a bányaudvar mentén található törmelékből szedhetjük, a kőzet repedéseihez, üregeihez és a néha dm-es méretű xenolitjaihoz kötődnek. A kőfejtő régebben híres volt szép fehér, ill. rózsaszín aragonitcsoportjairól.
Leírás: Ipolydamásdot É-felé elhagyva az Ipoly "sebes víz" nevű szakaszán parkolhatunk. Az Alsó-Cikó-hegy és a Jama, ill. Fekete-hegy közötti árok jobb oldalán felkapaszkodhatunk a Jama gerincére, onnan tudjuk megközelíteni a felső bányaudvart, amiről csodás kilátás van a Helembai-hegységre, az Ipoly völgyére és a Dunára. A térképeken berajzolt földutak sajnos a valóságban már nem léteznek. Az északi felső szintről sajnos semmiféle út nem vezet a többi bányarészbe, mivel a középső részen egy 30 méter mély fejtési árkot indítottak egészen a felső középső falig, ami elvágta egymástól a felső szinteket.Tartózkodjunk mindenféle fal- és talajbontástól, kizárólag a bánya menti törmelékből szedhessük, az állat- és növényvilág háborgatása nélkül.
Típus: felhagyott kőfejtő
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| albit (plagioklászok) | 0 | 0,5-3 mm-es fehér fenokristályok, zárványok körül gyakran fehér övet képez, kőzetalkotó |
| almandin (gránát csoport) | 1 | 0,5-2 mm-es vörös fenokristályok, zárványokban tömegesen, spinell kiséri |
| annit (biotit sor) | 0 | Ritkán megjelenő 0,5-2 mm-es táblás fenokristályok, kissé rozsdásak |
| aragonit | 4 | Régebben akár 8 cm-t is elérő, kévékbe összeálló halvány rózsaszín, lilás-barnás, színtelen nyúlt oszlopos kristályok |
| cordierit | 2 | Sötét, több cm-t is elérő zárványokban található sötétkék-szürke szemcsés halmazok |
| ensztatit (piroxének) | 1 | 1-3 mm-es barnás, szürkés léces fenokristályok, kőzetalkotó |
| goethit | 0 | Sárgás barnás foltok szmektitek mellett |
| grosszulár (gránát csoport) | 0 | Zöldes-barnás-sárgás, 0,5-2 mm-es fenokristályok, zárványokban szemcsékben |
| hercynit | 0 | Zárványokban igazolt a jelenléte. Tizedmilliméteres fekete szemcsék. |
| kalcit | 2 | Fehér, sárgásfehér 1-2 mm-es kristályokból álló kérgek, fészkek |
| kvarc (kalcedon) | 2 | Fehér gömbös-vesés halmazok, néha tridimit, aragonit utáni álalakok, a fehér kalcedonon ülő színtelen gömbök azonban hialitok lehetnek |
| mangánoxidok | 0 | Fekete bevonatok, dendritek |
| nontronit (szmektit csoport) | 0 | Sárgás-zöldes-barnás szemcsés, gömbös, vagy lemezes bevonatok, apró üregek kitöltője, zárványokban is |
| spinell | 0 | Gránátos, cordierites zárványokban fél mm alatti fekete kristálykák, szemcsék |
| szaponit (szmektit csoport) | 0 | Fehér, szürke, kékes, sárgás agyagszerű, néha fonalas-gömbös üregkitöltő, piroxén és tridimit utáni álalakok (perimorfózák) |
| tridimit | 2 | krémszínű, fehér, áttetsző 0,2-0,8 mm-es vékony hatszögös táblák, gyakran szmektites zárványokban |
© Nagy Mónika 2009-2024
