Geológia: A Dera-patak (Kovács-patak-ként is szerepel)Pilisszentkeresztnél több patak összefolyásából képződik és a szentendrei szennyvíztisztítónál a Szentendrei Dunába torkolódik. A völgyben a patak tetemes üledékteraszokat (pleisztocén, holocén) halmozott fel, melyekben üledékes kőzetek és vulkanikus kőzetek (elsősorban miocén korú andezit, tufa és agglomerátum) jelen vannak. Az andezitból, az andezittufa és ezeknek zárványaiból származnak a patakhordalékban nagy mennyiségben előforduló színes szilikátok.
Leírás: A Pilis és a Visegrádi hegység határán folyó Dera-patak medre nem mindenütt érhető el kényelmesen, mivel helyenként mélyen bevágódik a talajba. A legeredményesebb torlatok Csobánka és Pomáz között helyezkednek el (Klanác-dűlő, Majdán-dűlő). A 2010-es árvíz alaposan átrendezte a medret, a régi gyűjtőhelyek helyett újabb születtek. Miután a Szamár-hegy és a szentendrei Pannónia-telep között a közút végig követi a patakot, szgk-val kényelmesen kereshetünk alkalmas gyűjtőhelyet, de Pomáz vasút-állomásról, valamint a Pomáz és Szentkereszt közötti buszmegállókból is elérhetjük a patakot kevés gyaloglással. A legnagyobb hordalékkúpot a patak a Hubertusz-kápolna közelében, a Holdvilág-árok elágazásánál rakta le, de ez mára teljesen beépült, így talán a Szamár-hegy alatti szakasz, valamint a Pilisszentkereszthez közeli Szurdok eleje-Mogyorós árok a legígéretesebbek. A festői Szurdok egyébként nem csak kedvelt kirándulóhely, tanösvény is létesült benne, földrajzilag azonban már a Pilishez tartozik.
Típus: természetes feltárás
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| almandin (gránát csoport) | 1 | 1-10 mm-es. sötétvörös kristályok, kristálytöredékek, a leggyakoribb torlatásvány, kőzetalkotó |
| amfibolok | 2 | 0,5-3 mm-es fekete kristályok, kőzetalkotó, kimállva is |
| andradit (gránát csoport) | 0 | Barna, 1-3 mm-es kristályok |
| clintonit | 0 | olajzöld, 0,5-2 mm-es táblás kristályok, kristálytöredékek |
| diopszid (piroxének) | 0 | Sötétzöld, 0,5-2 mm-es koptatott kristályok |
| epidot | 1 | pisztáciazöld, 0,5-2 mm-es kristályok, kristálytöredékek |
| grosszulár (gránát csoport) | 0 | Sárgás, zöldes-szürke 1-2 mm-es kristályok |
| kalcit | 0 | üledékes kavicsokban erek, foltok, fészkek, kimállva fehér, sárgás, vörös pár mm-es kristálytöredékek |
| kvarc | 1 | 0,5-5 mm-es színtelen, fehér, sárgás kristálytöredékek |
| magnetit | 0 | 1 mm-nél kisebb fekete kristályok, de inkább töredékek |
| pirit | 1 | 0,5-1 mm-es aranyszínű kristályok, gömbök, ezekből összeálló halmazok |
| piroxének | 0 | 0,5-3 mm-es sötét-barna, fekete kristályok |
| plagioklászok | 0 | Fehér, sárgás-fehér, szürke, 1-4 mm-es fenokristályok, kimállva csak ritkán |
| vezuvián | 0 | barna, zöldesbarna, 1-2 mm-es kristálytöredékek |
© Nagy Mónika 2009-2024
