Geológia: A Celldömölk melletti Ság-hegyen már a rómaiak is fejtették a pannon korú bazaltot, 1910 és 1957-ig intenzív bányászat folyt, több mint 17 millió tonna követ termelték ki, elsősorban útburkolatnak. A bányászat a 291 méter magas hegyet 279 méterre zsugorította, a többszinti bányaudvarban berendezett geológiai tanösvényen tanulmányozható a vulkán négy kitörési szakasza, kb. 40-50 méter vastag piroklasztitok, tufák jelzik az első erőteljes kitörés fázisát, utána 3 különböző lávaár folyt le a vulkán oldalán és kiegyenlítette a tufaszórás felszínét. Az alsó bazalt hólyagos, kb. 20-25 méter vastag. A második lávaár már gázokban szegényebb volt, tömöröbb, a felső szinten lévő pados elválású bazalt tömör, durvaszemcsés. A kőfejtő ásványai elsősorban a tufához, ill. a hólyagüreges bazalthoz kötődtek. A bánya bejáratához közel kis oszlopos elválású parazitakúp is kialakult. A bazalt alatti üledékből kiszagatott darabok xenolitokban jelennek meg, ezekhez apró miarolitos üregek társulnak, rendkívül érdekes ásvány-paragenézissel. A Balaton-felvidéki bazaltokból ismert zeolitok azonban nem képződtek.
Leírás: Celldömölk-Alsóságon a Sági útról letérve induljunk a Hegyi úton a Ság-hegy felé, ha kocsival érkezünk, a turistaház melletti parkolón hagyjuk. A parkolóból lépcső indul az egyik bányaépületben berendezett múzeumhoz (érdemes megnézni), egy hármas elágazásnál eldönthetjük, hogy az alsó bányaudvart (tehát a kráter belsejét), vagy a Ság-hegy két csonka kúpját akarjuk megnézni. Szépen kitáblázaott tanösvény vezet bennünket, játszótér, kőpark léteseült a tanösvény mellett, 2012 tavasszal megnyították a hegy vonzáserejét emelő ún. Vulkán-házat. Sajnos a bánya védettsége és látogatottsága egyaránt már nem teszi lehetővé a gyűjtést, mintavételhez hatósági engedély szükséges. Ennek ellenére érdemes ellátogatni a Ság-hegyre.
Típus: felhagyott kőfejtő
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| albit (plagioklászok) | 0 | fehér, szürke, 0,5-3 mm-es kristályok |
| anortit (plagioklászok) | 1 | szürke 1-3 mm-es kristályok |
| apatit csoport | 6 | 10,5-3 mm-es fehér, vagy sárga tűs, ill. oszlopos kristályok |
| aragonit | 5 | 1-5 mm-es színtelen, fehér tűs kristályok |
| augit (piroxének) | 3 | fekete, 1-5 mm-es szemcsék, fenokristályok |
| biotit sor | 2 | 0,5-1 mm-es bronzszínű kristályok zárványokban |
| cordierit | 0 | szürkés-kékes mm alatti szemcsék, gyakran a zárványok uralkodó ásványa |
| diopszid (piroxének) | 2 | Kvarc zárványok peremén zöld "reakciókorona", ritkán apró zöld tűk. |
| flogopit (biotit sor) | 1 | |
| forsterit | 3 | 1-10 mm-es fenokristályok, zárványok |
| garronit-(Ca) | 4 | Fehéres, de leggyakrabban a bevonattól vajszínű maximum 1 mm-es kissé torzult lapú kristályok. |
| goethit | 5 | Álalakok, bekérgezések. |
| hematit | 0 | 1 mm alatti fekete szemcsék |
| hercynit | 0 | 1-1,5 mm-es sötétbarna, fekete szemcsék zárványokban |
| ilmenit | 3 | fémfényű mm körüli szemcsék |
| kalcit | 3 | változatos megjelenésű fehér, sárgás, barna ér- és üregkitöltések, 1-5 mm-es kristályok, azokból összeálló csoportok, gömbök |
| kvarc | 1 | több cm-t is elérő szemcsés, ill. töredezett kompakt fészkek |
| magnetit | 4 | fekete, mm alatti szemcsék |
| mangánoxidok | 1 | Fényes dendritek, porszerű aggregátumok. |
| montmorillonit (szmektit csoport) | 0 | Vajszínű földes tömegek, bevonatok. |
| piroluzit | 1 | Más mangánoxidokkal kevert szálas-tűs csomók. |
| plagioklászok | 2 | |
| sillimanit | 0 | Fehér, sárgás, halvány barna, akár több centis, rostos csomók, zárványokban |
| spinell | 0 | mm alatti fekete szemcsék, kristályok |
| szanidin | 0 | szürkés-fehér 1-2 mm-es kristályok, a földpátok csak műszeres vizsgálattal különíthetők el egymástól |
© Nagy Mónika 2009-2024
