Geológia: Bár a Fehér-hegyi ércesedés Telkibányánál szerepel, a Fehér-hegy DK-i tárók, meddőhányók köznyelven "Nyíri tárók"-ként tárgyalják (egyébként is közigazgatásilag oda tartoznak). A már a középkorban művelt tárók a következők: (1)Felső Fehér-hegyi-táró (Dezső Rezső bánya) , 472 m terepmagasság,150 m hosszú ,kovás breccsában, agyagban hajtva), (2) Mohs-táró,455 m terepmagasság, 42 m hosszú, átalakult andezitben hajtva, majd üde andezitbe kerülve felhagyva, (3) Alsó Fehér-hegyi táró (Nyíri bánya), 412 m terepmagasság, 180 m hosszú, pirites andezitben, kvarcitban hajtva. 1987-ben légifotók alapján megtalálták a 3 km hosszú Fehér-hegyi déli altáró bejáratát, mely több légaknával rendelkezik. A Fehér-hegyi tárókat inkább ezüstre, mint aranyra hajtották (Au: 0,3-2g/t, Ag: 40-100 g/t)és hasonló ásványparagenézist mutatnak a telérkibúvások, ill. a már alig felismerhető hányóik, mint a Fehér-hegy tetején lévő horpasor. A Fehér-hegyi telérek miocén korú kovásdodott riolitban, ill. piroxénandezitben futnak - ugyanúgy É-D irányban, mint az ércesedés többi tagja. Az ásványok elsősorban a telérkvarcithoz kapcsolódnak.
Leírás: A Fehér-hegyi bányák legdélibb tagja, az Alsó Fehér-hegyi táró (Nyíri bánya) kb. egy vonalon fekszik a Csengő- és a Veresvízi bányával, a Fehér-hegy DK-i alján, az Altáró azonban már a Királykút feletti Gordon-bércből nyílik. Az eléggé összezsugorodott, benőtt hányókat a Sebők-rét - Meleg-oldal útvonalon (lásd: egyéb Nyíri-lelőhelyek), ill. a Fehér-hegy gerincén, ill. a riolitbányából a Köves-hegy felé vezető úton lehet megközelíteni, azonban egyik sem fekszik közvetlenül az út mellett, némi keresgélés szükséges, ezért inkább a lomb nélküli időszakot használjuk kutatásra.
Típus: meddőhányó
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| akantit | 1 | Fekete mm körüli szemcsék, halmazok, tűs aggregátumok |
| anglesit | 0 | színtelen kérgek, mm alatti kristályok |
| covellin | 0 | élénk kék bevonatok |
| freibergit (tennantit csoport) | 0 | szürke, 0,5-1,5 mm-es oktaéderek |
| galenit | 0 | ólomszínű mm körüli szemcsék, halmazok |
| gipsz | 0 | 1-3 mm-es tűs, lemezes, átlátszó aggregátumok limoniton |
| jarosit | 0 | sárga porszerű halmazok, gyakran a kvarcot is bevonja |
| kaolinit | 0 | fehér laza agyagos tömegek |
| kvarc | 3 | tömör, ill. lyukacsos telérkvarc, sárga, fehér, 5 cm-t is elérő kristályok, riolitban kőzetalkotó |
| kvarc (ametiszt) | 1 | a telérérkvarcitban bárhol előfordulhat, 1-5 mm-es lila kristályok |
| kvarc (hegyikristály) | 1 | 5-8 cm-t is elérő, színtelen, de gyakran zárványos kristályok |
| mangánoxidok | 0 | fekete halmazok, foltok, gyakran vasoxiddal vegyül |
| markazit | 0 | ezüstös hintések |
| pirargirit | 0 | sötétvörös, majd fekete mm körüli kristályok |
| pirit | 0 | 0,5-2 mm-es aranyszínű kristályok, hintések |
| piroxének | 0 | sötétbarna, fekete léces fenokristályok, kőzetalkotó |
| proustit | 1 | meggyvörös, 0,5-2 mm-es kristályok, idővel megfeketednek |
| szfalerit | 0 | sötétbarna, 1-5 mm-es fenokristályok |
| termésezüst | 0 | mm körüli ágas-bogas ezüstös, majd szürkés-fekete halmazok |
| terméskén | 0 | élénk sárga porszerű halmazok |
© Nagy Mónika 2009-2024
