Geológia: A Sárospatak és Sátoraljaújhely közötti területet elsősorban erősen átkovásodott miocén korú riolittufák, részben kálimetaszomatózist szenvedett piroxén-amfibol-, ill. amfiboldácit jellemzik. Valószínűleg a XII. századra tehető a Rudabányácska település körüli aranybányászat kezdete (Nagybányi-, ill. Tatárka-hegy, Kis-Száva, Száva-hegy), mely a XIV.-XV. században élte fénykorát. A bányákat 1347-ben bányaigazgatásilag Telkibányához csatolták. Az 1950-es években a régi bányaműveleteket (horpák, árkolások, tárók, aknák) újra feltárták és rengeteg mintát gyűjtöttek, művelésre érdemes aranymennyiségre azonban már nem bukkantak. Az arany limonitos-kvarcos-szmektites, nagyjából leművelt telérekhez kapcsolódott. Feltételezték, hogy az érces oldatok a agyagos-limonitos tufarétegek és a kálimetaszomatizált dácit határán nyomultak fel. A bányászok az agyagos teléreket kaparókkal szedték ki a szálkőzet repedéseiből. 1954-ben a régi kutatásokról részletes 1:5000-es bányatérkép is készült, mely 64 horpát, aknát, árkolást számol össze (Göbel), de új gödröket, árkokat is ástak. A Tatárka-hegy keleti oldalán ma is látható egy mély akna (ebből több, részben már beomlott táró is indult), valamint a kb. 70 m alatta lévő altáró. A harántolt telérek NyENy-KDK csapásirányúak, ezt az irányt a Tatárka-hegyen lévő horpamező is követi, a Kis-Száva-hegy és a Száva-hegy közötti, a hegycsúcsok közelében lévő horpák azonban ÉÉK-i csapásirányban találhatók, hasonlóan mint Telkibányán. A kutatási terület ásványai a zöldkövesedett dácithoz, riolittufához, limonitos-agyagos telérekhez valamint a hidrokvarcithoz kapcsolódnak.
Leírás: A régi ércbányászati területek a Sárospatak-Károlyfalva és Rudabányácska közötti útról érhetők el, kb. 1,5 km-es gyaloglással a Bányi-nyeregről induló piros kereszttel jelzett turistaúton, melyet a Tatárka-tisztásig kell követni, aztán a Tiszatanya felé délre lekanyarodni, a bányaterület a Tatárka-hegy keleti-délkeleti oldalán található (a térképen Aranybányaként jelezve). Ha azonban az erdő szélét elérve azonnal a gerinc felé tartunk, már 30-50 méter után belebotlunk az első horpákba. A két Száva-hegy horpamezeje viszont csak kitartó gyaloglással, a Bányai-nyereg felől a kék jelzésű turistaúton, majd a Csonka-kútról E-felé induló erdészeti úton érhető el. A földalatti bányalétesítményekbe való behatolástól tartózkodjunk, omlásveszélyesek, ezenkívül védett denevérpopulációk lakóhelye.
Típus: mesterséges feltárás
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| barit | 4 | 1-1,5 téglavörös, gyakran zónás táblás kristályok, adulár mellett, ritka |
| biotit sor | 2 | 1-3 mm-es sötétbarna hatszögű kristályok riolittufában |
| galenit | 0 | ólomszürke, mm körüli szemcsék vékony, általában zsinoros szulfidos ércesedésben |
| gipsz | 0 | mm körüli, léces kristályokból álló gömbök, halmazok bomló pirit mellett |
| goethit | 4 | sárgás-barna földes halmazok, foltok, kérgek, a kvarcváltozatokat sárgára, barnára festheti, pirit utáni álalakok, konkréciók, vaskobak-szerű halmazok |
| hematit | 0 | vörös porszerű halmazok, foltok, fekete kérgek |
| jarosit | 3 | sárga bevonatokat az érces-kvarcos teléranyagon |
| kalkopirit | 1 | mm alatti aranyszínű szemcsék a szulfidos éresedésben, ritka |
| kaolinit | 1 | fehér, rózsaszín, vörös agyagtömegek, az agyagos telérek fő ásványa |
| kvarc | 17 | 1-3 mm-es apró kristályos kérgek kalcedonon, ill. hidrokvarcitos tömbök, az átkovasodott riolittufa fő ásványa |
| kvarc (hegyikristály) | 3 | színtelen, általában bipiramisos termetű, akár 1 cm-t is meghaladó kristályok, fenokristályok riolittufában |
| kvarc (jáspis) | 0 | sárga, barna, vörös tömegek, főleg kalcedonnal |
| kvarc (kalcedon) | 2 | fehér, szürke, kék, sárgás és rózsaszín gömbös-vesés bevonatok hidrokvarcitban |
| mangánoxidok | 5 | fekete kérgek, foltok, dendritek |
| montmorillonit (szmektit csoport) | 0 | barna agyagszerű halmazok, frissen zöldes árnyalatú, fehér pettyes |
| muszkovit | 2 | Földpátok szericitesedéséből képződött ezüstösen fénylő, 1-3 mm-es, néha nagyobb lemezes aggregátumok |
| nontronit (szmektit csoport) | 1 | sárgás-zöldes agyagszerű kitöltések riolittufa üregeiben |
| opál | 0 | fehér, sárga, barna, vörösös, kagylós törésű tömegek |
| ortoklász (adulár) | 8 | színtelen, vagy fehér, sárgás-fehér 1-3 mm-es álromboéderek, néha dm-es felületeket is bevon |
| pirit | 1 | 1-3 mm-es kristályok, hintések, erek, már nagyon ritka lett! Valószínűleg ez volt a termésarany hordozója. |
| piromorfit | 2 | pár tized mm-es színtelen, erős fényű, tűs kristályok |
| szanidin | 1 | színtelen, fehér, 3-20 mm-es fenokristályok, gyakori ikrek |
| szfalerit | 1 | gyantabarna, sötétbarna mm körüli szemcsék a szulfidos erecskékben, ritka |
| termésarany | 0 | mikroszkópikus szemcsék, zárványok, elsősorban a pirites-limonitos-kvarcos,ill. limonitos-agyagos telérekben észlelték |
| vivianit | 0 | 0,2-0,3 mm-es szemcseit limonitban észlelték |
© Nagy Mónika 2009-2024
