cim

Alsó-Felső-Bagoly-hegy és Hideg-víz-patak völgye, Miskolc-Bükkszentlászló, Bükk és Upponyi-hegység

Geológia: A Bükkszentkereszt és Bükkszentlászló közötti területen különböző korú, kisfokú metamorfózison átesett vulkanitok találhatóak a felszínen. A Felső-Bagoly-hegy-Alsó-Bagoly-hegy vonulatában egy bizonytalan, perm-triász korú metariolit tárul fel (Bagolyhegyi Metariolit Formáció), északabbra pedig triász metaandezitek-metadácitok (Szentistvánhegyi Metaandezit Formáció). A patakok hordalékában és a lejtőcsuszamlásokban keveredik a két képződmény Bükkszentlászlóhoz közel, az alsóbb részeken, szín alapján könnyen el lehet különíteni őket. Mindkét kőzet erősen palásodott, bár a metariolitnak van egy erősen kovásodott változata, amely a Felső-Bagoly-hegyen és annak lehordódási területén gyakori nagyon kemény, üdén szürke, oxidáltan sárgásbarna-vörösesbarna, szilánkoson törő kőzettömbök formájában. A palás változata a metariolitnak fehér-halványzöld színű, a míg a dácit-andezitnek határozott zöld színű. A palásodott metariolitot (úgy néz ki mint egy szericitpala) több helyen is akár több dm vastagságú kvarc-albittelérek szelik át, amelyekhez sörl (turmalin), pirit, rutil, titanit, ilmenit, anatáz kapcsolódik járulékosan. A rutil és ilmenit nióbium-és tantál-oxid ásványokat tartalmaz mikroszkópos méretben hazánkban egyedülálló módon. A metariolitban kisebb foszforitos testek alakultak ki az aktív vulkanizmus idején hidrotermás feltörések körül létrejött tavakban. A fő ércásvány, a fluorapatit tömeges megjelenésű, rétegesen, lencsékben Mn-oxid ásványokkal váltakozva szürke-barna-fehér sávos megjelenésű. A foszforit továbbá jelentős mennyiségű uránt, berilliumot és nehézritkaföldfémeket tartalmaz, az 1970-es évek elején fúrásokkal, árkolásokkal és két aknával is megkutatták az ércesedést, de nem találtak műrevaló mennyiséget belőle.

Leírás: A turmalinos telérdarabok az Alsó-Bagoly-hegy útbevágásaiban, fakidőléseiben, a bükkszentkereszti kereszt környékén a gerincen nyomozhatóak, legjobb lelőhelyük a Hidegvíz-folyás patakmedrének felső szakasza volt (2014-es erdőpusztulás óta járhatatlan). A turmalinos telérdarabok ritkán előfordulnak még Bükkszentlászló fölött is a patakban. Rutilos telérdarabok a Hősök-forrásától északra 150 m-rel, a patakvölgy nyugati oldalán fordulnak elő. A Hidegvíz-folyás keleti oldalán, a Hősök-forrásától kb. 350 m-re északra megtalálható még a foszforit egyetlen felszíni előfordulása, a mesterséges feltárás erősen beomlott és növényzettel benőtt állapotban van az utolsó komolyabb, 2014-es megbontása óta.

Típus: természetes feltárás

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
albit (plagioklászok) 6 piszkosféhér tömegek, üregekben színtelen, fehér, sárga 1-3 mm-es hasábos kristályok
anatáz 4 sötétszürke,vörösös-barna nyúlt dipiramisos legfeljebb 1 mm-es kristály-csoportok földpátos-kvarcos kőzet repedésében, sörl társaságában
brookit 0 fel mm körüli barna kristályok kvarcitos-földpátos erekben
fluorapatit (apatit csoport) 1 krémszínű, világos barnatól sötétbarnáig terjedő, réteges megjelenésű tömeges halmazok, tömegek, repedések, üregek falán mm alatti tűs, vagy hatszöges táblás kristályok (mikroszkópos)
goethit 4 Sárgás-barna foltok, bevonatok, pirit utáni álalakok földpátos-kvarcos erekben
illit 1 fehér-szürkésfehér, pikkelyes halmazok foszforitban
ilmenit 0 1-5 mm-es táblás kristályok kvarc-albitos telérekben. Az ilmenit magas nióbium-tantál tartalmú, tantál-oxidok (tantalit, fluorkalciomikrolit) is előfordulnak benne elektronmikroszkóppal azonosítva)
jarosit 1 sárga porszerű halmazok, apró kristályok kvarcerekben
klinoklor (klorit csoport) 2 zöld finomszemcsés halmazok kvarcerekben
kriptomelán 1 fekete tömeges halmazok, kérgek foszforitban
kvarc 2 szürkés-fehér tömegek, rosszul fejlett fehér kristályok, gyakran földpátokkal együtt
kvarc (hegyikristály) 2 Színtelen, 2 cm-t is elérő oszlopos kristályok, kvarcerekben
mangánoxidok 3 fekete kérgek, foltok, minden kőzetben jelen vannak, néha szép dendrites halmazok kvarcon
muszkovit 2 finomszemcsés, csillogó, gömbös-vesés halmazok, szericites megjelenés
nontronit (szmektit csoport) 1 narancssárga, barna mikropikkelyes halmazok foszforitban
ortoklász 0 kvarc-földpátos erek kevésbé gyakori alkotója, albittól nem különíthető el
pirit 4 fényes aranyszínű hintések, mm alatti szemcsék, kristálykák albitos-kvarcos telérekben, főleg goethitté alakulva, erősen szürke kovásodott metariolitban finom hintések, ritkán tömeges halmazok
piroluzit 0 szürke fémfényű sugaras kristálytöretek, fekete tömegek, ritkán aprótáblás, mm-alatti kristályok a foszforit repedéseiben
romanèchit 0 fekete kérgek, foltok, a mangános bevonatok egyik alapanyaga, mindenütt előfordul
rutil 0 1-5 mm-es sötétszürke, fémes oszlopos-tűs kristályok, 10-20 mm-es tömegek kvarcos-albitos erekben. A rutilhoz mikroszkopikus méretű nióbium-oxid ásványok (kolumbit, piroklor/eszkinit csoport) társulnak.
sörl (turmalin csoport) 11 mm-es fehér tűs kristályok, 1-10 mm-es prizmás kristályokból álló csomók, fészkek, 5-10 cm-es tömeges halmazok albitos-kvarcos telérekben
titanit 0 mikroszkopikus méretű, zöld táblás kristályokból álló halmazok telérkőzetek repedésfelületein, üregeiben fennőve.
todorokit 3 Foszforitban mm körüli fekete, fényes tűkből álló gömbök, halmazok

© Nagy Mónika 2009-2024