Geológia: A recski érctelep mélyszinti kutatása (1000 méterig) 1959-ben indult, a klf. kutatófúrások nyomán 1970-ben kezdték mélyíteni az I-es aknát a Parádfürdő és Recsk község közötti területen, a művelet 1974-ig tartott, a legmélyebb szint elérte a - 1200 métert. A II-es aknát a Fehér-kő mögötti hegyoldalon, kb. 2 km-es távolságban az I-es aknától 1975 és 1981 között építették ki, ez - 1195 métert ért el. A munkálatok során 300-500 m vastag, eocén korúnak tartott, majd újabb kutatási eredmények alapján az oligocénbe sorolt rétegvulkáni andezittakarót, majd triász korú mészkövet, kvarcitot, agyagpalát fúrtak át. Az üledékes kőzetekben dioritporfir kisintrúziókra bukkantak, melyeknek hatására az érintkezési zónában kontakt-metaszomatikus, szkarnos köpeny alakult ki.
A dioritporfirban molibdenit tartalmú porfíros rézérc, a szkarnos köpenyben réz- és polimetallikus (tarka) ércesedés alakult ki, ettől távolabb a tarkaércek a triász üledékben is megjelentek. A felszínhez közel a Lahócáról ismert andezit összletben enargitos-luzonitos-kovás tömzsös ércesedést észleltek.
A beruházás gyors megterülése végett az alulról felfelé haladó művelési sorrend mellett döntöttek.
A mélyművelési bányákra a már gazdaságtalanná vált termelés miatt végül 1999-ben elrendelték a vízelárasztásos szüneteltetést.
Leírás: A két aknához több üzemi hányó tartózott, ezek elsősorban az aknák közvetlen közelében létesültek. Az I. akna hányói a Kincstári-tó déli oldalán, míg a II.akna hányói az akna körüli területen helyezkedtek el. A magas oldottságú bányavizek hatására folyamatosan képződött karbonátos-szulfátos kiválásai külön hányóra kerültek (a gyűjtők körében "aragonitos" hányóként híresült el), ez a Mátraderecskére vezető üzemi út mentén fehérlett jó sokáig.
A mélyszinti nagy hányók rekultivációja 2000-ben kezdődött és 2003 tájékán fejeződött be, mára csak pár négyzetméteres maradványai találhatók az aknák közvetlen szomszédságában. A szivárgó nehézfémtartalmú vizeket betonelemekből készült árkokban vezetik el, a hányókat kicsit kiegyenlítették és vastag földtakaróval borították be, melyen időközben kinőttek a cserjék, fűfélék, fák. Gyűjteni már csak az említett kis lyukakban lehet, de nem érdemes. A rekultivált meddőhányók bontása szigorúan tilos. 2013. évi információ: A jelenleg zajló rekultiváció miatt a bánya egész területére tilos a belépés (nemcsak a behajtás!), az üzemi területet kutyával őrzik.
Típus: meddőhányó
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| allofán | 1 | |
| andradit (gránát csoport) | 2 | barna, sárgás-barna durvaszemcsés tömegek, 1-3 mm-es kristályok, grosszulárral összenőve is |
| anhidrit | 3 | fehér, halványkék vagy lila szemcsés, vagy pátos tömegek, üregekben 5-10 mm-es táblás kristályok |
| antigorit (szerpentin csoport) | 2 | a szerpentinitek elegyrésze, sárgás-zöldes, szürkésfehér rostos halmazok |
| antimonit | 0 | ólomszürke, mm körüli tűs halmazok, ritka |
| apofillit-(KF) | 0 | 5-25 mm-es, színtelen vékony táblás kristályokból álló halmazok |
| aragonit | 7 | fehér, zöld, kék, halvány barna, sárga recens kiválásként, borsókövek, cseppkövek, gömbök, csöves és lemezes aggregátumok, tűs-sugaras halmazok, gyakran gipsszel, néha kalcittal - ezek külön hányóra kerültek (lásd a lelőhelyfotókat) |
| atacamit | 1 | zöld színű halmazok, apró kristályok |
| auripigment | 0 | mm körüli gömbös-vesés, sárga, narancssárga halmazok |
| barit | 0 | 2-4 mm-es, színtelen vagy fehér leveles, vagy táblás kristályok |
| bizmutin | 0 | mm-es vagy az alatti, szürkés tűk |
| blödit | 1 | zöld, kékeszöld színű halmazok |
| bornit | 0 | tarka színű mm körüli szemcsék, kristályok, az ún. "tarka érc" egyik elegyrésze |
| bournonit | 0 | mm körüli fémfényű, acélszürke ikerkristályok (kerékérc) |
| brochantit | 1 | |
| covellin | 0 | kék, vagy irizáló mm-es foltok rézszulfidokon |
| devillin | 1 | kékes-zöldes bevonatok, leveles halmazok |
| dickit | 0 | apró fehér pikkelyekből álló halmazok, kaolinittel |
| diopszid (piroxének) | 0 | 1-5 mm-es sötétzöld szemcsék, oszlopos kristályok, fészkek, tömegek |
| dolomit | 3 | gyöngyházfényű, 1-5 mm-es fehér, színtelen vagy krémszínű romboéderek |
| dypingit | 0 | 0,5 mm-es táblás sárgás-fehér kristályokból álló 1-3 mm-es halmazok, gömbök |
| epidot | 2 | pisztáciazöld, mm körüli kristályokból álló halmazok, fészkek, erek |
| eriokalkit | 1 | apró, zöld, kékeszöld színű gömbös halmazok |
| ferrimolibdit | 0 | apró sárga kristályok molideniten, igen ritka |
| ferrohornblende (amfibolok) | 0 | 5-20 mm-es fekete fenokristályok, az eocén korú andezit kőzetalkotója |
| fluorit | 2 | Zöld, vagy színtelen, 1-20 mm-es oktaéderek |
| galenit | 0 | ólomszürke, fémfényű erek, fészkek, ritkábban 1-5 mm-es hexaéderek |
| galenobizmutit | 1 | mm-es vagy az alatti, szürkés tűk |
| gipsz | 4 | 1-20 mm-es víztiszta, sárga, barna, tűs, léces kristályok, máriaüvegszerű táblás halmazok recens kiválásokban |
| goethit | 0 | barna földes halmozok, kérgek, foltok |
| grosszulár (gránát csoport) | 2 | sárgás-zöldes, 1-2 mm-es kristályokból, vagy szemcsékből álló fészkek,kérgek, gyakran andradittal együtt |
| halit (kősó) | 7 | színtelen, vagy fehér, 1-3 nn-es hexaéderekből álló kérgek, halmazok, 5-10 cm hosszú cseppkövek, recens kiválásként |
| halotrichit | 1 | szintelen, vagy sürkés-fehér szálakból álló, 10 cm-t is elérő halmazok |
| hedenbergit (piroxének) | 3 | zöldes-fekete, 1-10 mm-es oszlopos kristályokból álló sugaras halmazok |
| hematit | 1 | vörös foltok, fekete kérgek, csomók, ritkán 1-2 mm-es fekete táblás kristályok kvarcon |
| kalcit | 7 | 2-60 mm-es színtelen, fehér, sárga, halvány zöld romboéderek, szkalenoéderek; gömbök, cseppköves, borsóköves halmazok a recens kiválásokban |
| kalkopirit | 5 | aranysárga csomók, erek, fészkek, pirittel összenőve, 2-3 mm-es kristályok |
| kalkozin | 1 | fekete filmszerű bevonatok kalkopiriten |
| kaolinit | 0 | fehér, apró szemcsékből, kristályokból álló tömeges halmazok |
| krizotil (szerpentin csoport) | 3 | szürkés-zöldes, sárgás szálas halmazok, a szerpentinitek elegyrésze |
| kvarc | 3 | szürke, fehér tömegek (kvarcit), erek |
| kvarc (hegyikristály) | 2 | 1-3 mm-es zömök prizmás kristályok, gyakori a gázzarvány |
| laumontit | 2 | 1-40 mm-es fehér, vagy színtelen nyúlt prizmás kristályok |
| lizardit (szerpentin csoport) | 0 | apró kristályokból álló fehér, zöld, sárgás tömegek, a szerpentinitek elegyrésze |
| magnetit | 1 | fekete hintések rézporfiros ércben, ritkán 1-2 mm-es kristályok |
| malachit | 2 | |
| markazit | 1 | szürkés-sárgás 1-3 mm-es dárda alakú kristályok, gömbös halmazok, kérgek |
| melanterit | 1 | zöld, üvegfényű kérgek, cseppköves halmazok málló markazit, pirit mellett |
| molibdenit | 4 | 5-10 mm-es szürke, fémfényű leveles halmazok, foltok, szemcsék, 1-3 mm-es hatszöges kristályok (kiemelkedő réniumtartalommal) |
| nontronit (szmektit csoport) | 0 | zöld, földes halmazok |
| pentahidrit | 1 | zöldes, kékes szemcsés halmazok, kivirágzások régi bányavágatokban |
| pirit | 6 | az ércesedés egyik uralkodó ásványa, aranysárga vaskos tömegek, foltok, 1-50 mm-es kristályok, halmazok |
| pirrhotin | 2 | bronzbarna vaskos tömegek, fészkek, erek, 1-2 mm-es táblás kristályok |
| realgár | 0 | gyantafényű, vörös, narancssárga 1-3 mm-es prizmák, porszerű halmazok |
| szfalerit | 3 | 2-4 mm-es sötétbarna, ill. 1-2 mm-es vörösös-barna kristályok, erek, fészkek |
| sziderit | 0 | 1-5 mm-es vörösös-barna,ill. szürkés-barna romboéderek |
| sztibikonit | 0 | |
| talk | 1 | fehér, zöldes színű zsíros tapintású halmazok |
| tamarugit | 1 | sárga, fehér, színtelen, mm alatti vékony táblás kristálykák, halmazok |
| terméskén | 0 | sárga, porszerű halmazok |
| tetradimit | 0 | szürke, tized mm-es lemezkék, pecsétek, szemcsék |
| tetraedrit (tennantit csoport) | 0 | szürkés-fekete, fémfényű 2-10 mm-es tetraéderek |
| timsó-(Na) | 1 | víztiszta, apró oktaéderek |
| tremolit (amfibolok) | 1 | Szürkés színű szálas halmazok |
| vezuvián | 0 | mm körüli, zöldes-barna zömök kristályok |
| whewellit | 3 | üvegfényű, színtelen 1-10 mm-es prizmák, szívalakú ikerkristályok, néha a 10 cm-t is meghaladták |
| wollastonit | 0 | színtelen, vagy fehér, 2-6 cm-es sugaras rostos halmazok |
© Nagy Mónika 2009-2024
