Geológia: A 18. század végén híre ment egy mézsárga, áttetsző opálváltozatnak, melyet Telkibánya mellett bányásztak, valószínűleg már a középkorban is. Bár gyors kiszáradása folytán nehezen volt megmunkálható ez a mézopálnak (vagy Telkibanyerstein-nek) nevezett opálváltozat, szépsége miatt sokáig gyarapította a különféle gyűjteményeket, ékszerkollekciókat. A régi hányókat 1978-ban újra felfedezték, így nemsokára elindult a gyűjtők hada és az immár az erdő által visszafoglalt régi bányaterületet feldúlta, nem kis károkat okozva. Végül a természetvédelem kapcsolt és védetté nyilvánította a lelőhelyet. Erre azért is volt szükség, mert nem csak a fákat veszélyeztették, hanem a patakmeder közeli kotrásokkal a megmaradt középkori kőgátat az Ósva-patak völgyében is. A völgy miocén-korú riolitja, riolittufája, perlitje számos más ásványt is rejt, pl. nemesopált, tűzopált, sárga, fehér, zöld és fekete opált, kalcedont, jáspist és hegyikristályt is. A Kurta-bérci patak völgye előtti vízmosásokban obszidiánt, az Ósva-patak-völgye hátsó részében érdekes riolitgömböket, hablávát figyelhetünk meg. Mivel a 80-as évek gyűjtéseiből sok anyag került gyűjteményekbe és börzékre is, védettsége ellenére leírtam a lelőhelyet.
Leírás: Annak ellenére, hogy régi bányaterület (tehát meddőhányó) ma már gyűjteni nem lehet, a vétkeseket szigorúan büntetik. Mégis az Ósva-patak völgye festői szurdokjaival szép kirándulóhely és az eső sok minden érdekeset sodor az útra, ami kalapálás nélkül felvehető. Az út az Aranygombos Szálló előtt indul, a kőgát kb. 30 perces kényelmes sétával érhető el. A kalapács maradjon a hátizsák mélyén!
Típus: meddőhányó
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| biotit sor | 2 | 1-3 mm-es hatszöges táblák, legtöbbször fekete, időnként erősen irizáló felülettel. |
| cristobalit | 1 | max. pár tized mm-es, színtelen vagy fehér izometrikus kristályok, ezekből összeállt gömbös halmazok, sugaras-szálas aggregátumok, sokszor tridimittel együtt fordul elő |
| goethit | 0 | opálban szálas halmazok |
| hematit | 1 | tridimittel bélelt üregekben nyúlt hatszöges táblák, ritka |
| kvarc (hegyikristály) | 0 | 1-5 mm-es színtelen, vagy goethit által sárgára színezett kristályok, elsősorban jáspisban. |
| kvarc (jáspis) | 0 | Sötétvörös, feketés vaskos tömegek |
| kvarc (kalcedon) | 1 | Szürke, kékesszürke, fehér bevonatok a riolit és jáspis üregeiben |
| mangánoxidok | 2 | Fekete mangándendritek, gyakran a mézopálok belsejében is. |
| opál | 34 | Sárga, fehér, barna, zöld, narancsszínű, vörös-barna, fekete opák tömegek, ill. áttetsző mézopálváltozat, elsősorban vörös riolitban, de előfordul riolittufában, szürke riolitban is. |
| opál (nemesopál) | 5 | 1-3 mm-es kékes-fehér, ritkábban sárgás foltok, zöld, kék, narancssárga tűzzel |
| opál (tűzopál) | 3 | tűzvörös, áttetsző, néha akár több centis vaskos tömegek, foltok, néha opák sötétebb vörös, vagy fehér opállal kveredik |
| opál (üvegopál) | 1 | színtelen, gömbös halmazok, nem túl gyakori |
| tridimit | 3 | Fehéres-sárgás 0,5-1 mm-es hatszöges táblákból álló csokrok, bevonatok az üregek falán. |
© Nagy Mónika 2009-2024
