cim
engedélyköteles

mangánbánya meddőhányói, Úrkút, Bakony és Balaton-felvidék

Geológia: Az úrkúti mangánérc-bánya különböző,a községen belüli meddőhányóin a melyművelésből kikerült anyagot találjuk, a kislődi külfejtésben és a Csárda-hegy mögötti hegyoldalon felszínközeli anyagot. A hányókra jura-korú mangáncsíkos tűzkő, vörös tűzköves mészkő, mészmarga, agyagmárga, karbonátos és oxidos mangánércek, kréta korú mészkő és bauxit, dachsteini triász korú mészkő és eocén nummuliteszes mészkő kerültek. Gyűjtési helyek:
(1) Úrkút, Köves-tábla, ércmosó feletti hányókAz ércelőkészítő mögött nagy hányó képződött, uralkodóan karbonátos mangánérccel, fedőanyaggal.
(2) Úrkút, oxidos meddő, az Úrkút és Szentgál közötti országút mentén, a távvezeték alatti bozótban lévő hányók
(3) Csárda-hegyi őskarszt (az első külfejtés) mögötti, kerítésen kívüli bányafal alatti meddő
(4) Kislődi külfejtés, az Úrkúttól kb. 1,2 km-re lévő rekultivált külfejtés peremén lévő meddőhányó-maradványok

Leírás: Az egyes helyszinek megközelítése:
(1) Az Ajka és Úrkút közötti közútról, Úrkút elött jobbra letérve, a bányaépületek elött a hegyre vezető földúton, majd balra, egy mélybevágású, meredek úton a hegyre (Köves-táblára) kapaszkodva. Az út mentén látható a meddő. A legszebb zöld- és barna csíkos karbonátos mangánérc azonban az útbevágásból, valamint a nagy hányóról gyűjthető! 2024: A Köves-táblára vezető út sorompóval lezárva, belépés tilos tábla. A hányók jelentős részét már évekkel ezelőtt elhordták. Ezeknek megközelítése immáron engedélyhez kötött.
(2) Úrkútról jövet a község végén, bal oldalon, a távvezeték alatti sűrű bozótban
(3) A Csárda-hegy-i őskarszt a község szélén található, ki van táblázva. A kerítés mögött látható bányafal alatt is gyűjtenivaló akad, de az őskarszt csodálatos látványát se hagyjuk ki. Itt elsősorban piroluzitos ércet bányásztak, kézi fejtéssel.
(4) A kislődi külfejtést a községen keresztül, a sporttelep mellett elhaladó földútról közelíthetjük meg, mely végül jobbra, az erdőbe vezet és a rekultivált külfejtés bejáratánál ér végett. A külfejtés előtti téren és a külfejtés peremén még fellelhető némi érces anyag. A 2002-es bakonyi MAMIT-tábor alkalmából innen szenzációs (múzeumi) leletek kerültek elő! Friss hír: 2016-ban leállt az utolsó mélyművelésű ércbányánk - kezdődik a felszámolás.

Típus: meddőhányó

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
ankerit 0 a karbonátos mangánérc szemcsés elegyrésze
apatit csoport 2 főleg karbonáthidroxilapatit-ból álló foszfatitos gumók, ezekben sárgás-barnás kérgek,fonalas aggregátumok, néha fossziliák lenyomatát őrzik, a gumók elérhetik a 20 cm-t is
barit 5 0,95-7,45mm enyhén kékes kristályok kalcitos üregekben benn-nőve, illetve kalcitos üregekben fenn-nőve
dolomit 3 a karbonátos mangánérc szemcsés elegyrésze
gipsz 3 1-5 cm-es szürke, néha színtelen kristálycsoportok, ikerkristályok a fedőagyagból
goethit 4 barna, földes halmazok, gumók, kérgek (lepidokrokittal), foltok, pirit utáni álalakok, a karbonátos érc sötétbarna sávjait színezi, a tűzkövet sárgás-barnára festi
hematit 1 vörös, porszerű halmazok, a tűzkövet, mészkövet vörösre festi
jarosit 0 Málló markazit és pirit mellett, sárga, barna porszerű halmazok
kalcit 10 hófehér, kissé sárgás, vagy mangánokalcit esetén rózsaszín erek, fészkek, gömbök, 1-3 mm-es romboéderek
kaolinit 1 Tűzkőbreccsában fehér, vagy hematit által vörösre festett agyagos foltok
kriptomelán 3 Jellegzetes gombök, gumók, és ezekből összeálló képződmények
kvarc 14 sárgás, mangáncsíkos, vagy vörös vaskos tűzkőtömegek, kovás fák
kvarc (füstkvarc) 2 szürke, sötétszürke 1-3 mm-es kristályok
kvarc (hegyikristály) 1 1-10 mm-es, színtelen zömök kristályok a tűzkő és az oxidos érc üregeiben
kvarc (kalcedon) 5 szürkés-kékes, gömbös-vesés bevonatok, tűzkőben
manganit 10 acélszürke, 1-2 mm-es, véső alakú kristályok, az oxidos ércben sötétbarna rostos erek
mangánoxidok 3 a tömör oxidos érc nagyméretű gumókban, vastag erekben, fészkekben jelenik meg, de általában többféle Mn-oxidot tartalmaz (pl. kriptomelán, romanéchit, litioforit, todorokit, nsutit), melyeket azonban a gyűjtő műszeres vizsgálat nélkül nem tudjuk meghatározni, ezért ide soroltam, mangándendritek
markazit 5 hintések, 1-2 mm-es kristályok
paligorszkit 0 világos-barna, bőrszerű halmazok az oxidos ércben
pirit 6 aranysárga hintések, 1-3 mm-es kristályok
piroluzit 9 fényes, sötét-szürke erek, az üregekben 1-3 mm-es tűs-sugaras, vagy táblás kristályok, néha manganit utáni álalakok
ranciéit 0 lilás árnyalatú vékony bevonatok oxidos ércen
rodokrozit 7 a karbonátos érc fő ásványa, barnás-rózsaszín szemcsék, tűzkőben 1-3 mm-es rózsaszín gömbös bevonatok, kvarcon
rozenit 0 fehér, szürke porszerű halmazok málló markaziton
szeladonit 6 porszerű, vagy pikkélyes zöld halmazok, a karbonátos ércet zöldre festi
sziderit 1 barna, 1-3 mm-es romboéderek

© Nagy Mónika 2009-2024